Hát... a tegnapi nap egy pokol volt. Vagy 200szor gondoltam, hogy ezt én inkább nem csinálom. Kb. minden másodpercben a kajára gondoltam, ráadásul elmentünk az Auchanba is vásárolni. Hazaértünk ittam egy lötyit, és leültem fórumon mások gondolatait olvasgatni. Ez adott erőt. Az hogy mások már az 5. vagy 9. vagy épp az utolsó napnál tartanak. és hogy milyen jól érzik magukat. Estefele megittam egy frissen facsart narancslevet is, na azzal egész jól eltelítődtem, végre megszünt az éhségérzet. A fórumok amúgy tényleg sokat segítenek. Mivel estére a szirup ízétől már öklendeztem. Mára már ízlik. Még éhes vagyok most is, de valahogy már jobb mint tegnap. Bár még csak kora délután van. Viszont könnyedén iszom a szirupotn. Reggel valahogy jobban éreztem magam, nem is voltam éhes. Könnyedén elkészítettem a férjemnek, meg a gyereknek a reggelit, meg a kávét. Pedig én is imádok kávézni. Csináltam egy frissen facsart narancs levet és azt iszogattam.  Most suliban vagyok, egész jól bírom, bár néha beugrik egy pizza, vagy egy mexikói kaja képe :D Mindenesetre tegnap rengetegszer megfordult a fejemben, hogy hagyom a pi....ba az egészet, ma már egy percre sem fordult meg a fejemben. Remélem így marad. Nagyon féltem ettől a mai naptól, mert állítólag a 2-3 nap a legnehezebb. Talán holnap már mégjobb lesz, vagy épp mélypont. kiderül. Egyébként a nyelvem fehéredik, meg egy icipicit nehéznek érzem a fejem. kicsit minden olyan távoli körülöttem. De semmi komolyabb nincs.

Szurkoljatok, mert azért nem könnyű!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.